A Veszprémi Vár és látnivalói

Ezt látni kell!


Veszprém legtöbb látnivalóját a várhegy tetején elterülő várnegyed rejti. Bár nyoma sincsen már a középkorban alsó és felső várból álló erődítménynek, itt-ott mégis fellelhetőek még a régi falak maradványai.

A Veszprémi Vár központi elhelyezkedése határozta meg a későbbi városképet is. Már Gizella idejében nem csak püspöki, hanem királynéi palota is épült a falak között. Sajnos azonban mindkettő többször is elpusztult az idők során, s mára már csak a török idők után emelt püspöki palota áll.

A tatár, a török, tűzvészek és földrengés után a barokk korban újjáépített, mai egyutcás barokk vár egyedülálló Magyarországon. A benne rejlő épületek nem csak kulturális, de történelmi jelentősége is kiemelkedő, hiszen olyan ereklyéket őriznek, mint Gizella királynénk felkarcsontja, vagy mint híres reneszánsz püspökünk, Vetési Albert, sírhelye.

Hősök kapuja - A veszprémi Várkapu

A Hősök Kapuja, vagy másik nevén Várkapu, fogadja a Veszprémi Várba érkező turistákat. Története a középkori vár történetéig nyúlik vissza, bár kora nem éri el a 100 évet sem.

A Veszprémi Vár eredetileg két részből, külső és belső várból állt. Az utóbbiba vezető felvonóhíddal ellátott kapu helyére épült a mai Várkapu, amely az első világháború magyar áldozatainak állít emléket. Tervezője Pázmándy István volt, a kapu pedig 1939-ben készült el.

A kapuhoz torony csatlakozik, amely egy időben vármúzeumként funkcionált, majd sokáig üresen állt. A felújítási munkálatok során nem csak az épület szépült meg, de belsejében új interaktív vár- és helytörténeti bemutatóhely is kialakításra került.

A Veszprémbe érkezőket tehát egy újabb látványosság fogadja, így mielőtt belépnének a Veszprémi Várba, előbb a Hősök Kapujában ismerkedhetnek meg a Veszprémi Vár történetével.