Világörökség Magyarországon

Matyó hímzés az UNESCO listáján

Az UNESCO immár a matyó hímzést is a a kulturális örökség részévé nyilvánította, így a busójárással együtt már két további érték is gazdagítja a magyarországi értékeket.

Az UNESCO-ról röviden talán csak annyit, hogy 1972. november 16-án született meg ez a szervezet, amelynek különleges célja földünk egyetemes természeti és kulturális értékeinek megőrzésére.

Az első helyszínek 1978-ban kerültek fel a Világörökségi Listára. Az azóta majdnem kétszáz (187 állam) csatlakozott az akcióhoz. A listán szereplő védett értékek száma pedig egyre csak nő.

Magyarországon az alábbi helyek kerültek UNESCO védettség alá:

  • Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út (K) (1987 + 2002)
  • Hollókő ófalu és környezete (K) (1987)
  • Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (T) (1995)
  • Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (K) (1996)
  • Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta (K-kultúrtáj) (1999)
  • Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője (K) (2000)
  • Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (K-kultúrtáj) (2001)
  • Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj (K-kultúrtáj) (2002)

(K=kulturális érték, T=természeti érték)

Kezdetben olyan kulturális, épített vagy természeti értékek/örökségek kerülhettek fel a listára, amelyek védelme kiemelkedően fontos az emberiség számára. Olyan értékek is léteznek, amelyek egyszerre élveznek védettséget mindkét kategóriában.

A listára kerülés számtalan előnnyel jár az adott területre nézve, hiszen egyrészt garantált a fennmaradás, másrészt az UNESCO cím ismertséget is jelent. Ez kiemelkedő vonzerővel bír a turisták számára. Természetesen kötelezettségeket is magával hoz a cím, amelyeket nem szabad elhanyagolni.

Az emberiség szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára pedig nem csak épületek vagy természeti területek kerülhetnek fel, hanem olyan nagymértékű hagyományok is, mint például a busójárás, vagy a matyó hímzés is.

A magyar jelölések mellett a francia eton fest-noz (éji ünnep) táncos-zenés fesztivál nyert felvételt, de a kulturális örökség része lett például a brazil karneváli zene és tánc, a frevo, az ecuadori toquilla pálma szalmakalap fonása és a ladakhi buddhista ének is.

Minden tagországnak március 31-ig kell beadni a jelöléseket, amelyek fotókat és egy tízperces filmet is tartalmaz, hogy bemutassák az adott örökségelemet. Az értékelés egy  kb. egyéves folyamat.

Forrás: www.metropol.hu